Ciprus 1983-ban vált végleg megosztottá, amikor a ciprusi törökök kikiáltották a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot. Ennek előzményeként 1974-ben görög ciprusi puccsisták athéni támogatással átvették a hatalmat Nicosiában, és egyesíteni akarták a szigetet Görögországgal, erre a török hadsereg bevonult a sziget északi részére. A de facto kettéosztott Ciprus 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, így a sziget egésze az EU-hoz tartozik, de az uniós jog fel van függesztve azokon a területeken, amelyek nem állnak a Ciprusi Köztársaság kormányának tényleges ellenőrzése alatt – emlékeztet az MTI. A sziget újraegyesítéséről számos tárgyalás zajlott az elmúlt évtizedekben, a legutóbbi, 2015–2017 közötti svájci tárgyalások egy föderáció létrehozását vizionálták, amelynek két tagja, a déli és északi rész széles körű autonómiával rendelkezett volna. A tárgyalások azonban megszakadtak, miután a görög ciprióta kormány nem tudta elfogadni Törökország azon követelését, hogy az újraegyesítés után is megtarthassa csapatait a szigeten.
A bevándorlás kérdésében is hatással lehetnek a leendő államfőre az őt támogató pártok.
Az uniós tagállamok közül Ausztria után Cipruson a második legmagasabb az egy főre jutó menedékkérők száma: míg 2018-ban 7700-an, addig tavaly 21 600-an nyújtottak be menedékkérelmet. A sziget déli részén élő 915 ezer embernek hat százaléka menedékkérő – írja az AFP hírügynökség. Az új elnök a határvédelem megerősítését, a kitoloncolások felgyorsítását és a migrációs ügyekre szakosodott államtitkárság létrehozását helyezte kilátásba.
– Az Oroszország elleni uniós szankciókban is nagyobb ellenállást tanúsíthat Hrisztodulidisz – mondta a Financial Times brit napilapnak Fiona Mullens, a ciprusi fővárosban élő politikai elemző. Az Oroszországgal mindig is szoros kapcsolatot ápoló Ciprus elfogadta ugyan az Ukrajna megtámadása miatt bevezetett EU-szankciókat, ám a még hivatalban lévő
Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő is leszögezte: a büntetőintézkedések azoknak kell, hogy ártson, akik ellen kivetették, nem sülhetnek el visszafelé.
– Ha hallgatnánk a brüsszeli bürokratákra, akkor elsősorban nem Oroszország fizetné meg a szankciók árát, hanem Görögország, Ciprus és Málta hajózási ágazata – mondta tavaly szeptemberben az államfő, utalva arra, hogy a három ország áprilisban megvétózta az orosz tulajdonban lévő, ám nem orosz zászló alatt hajózó hajók kikötését megtiltani kívánó szankciókat. A háború és a szankciók azonban így is megviselték az országot, amelynek központi bankja 2,5 százalékos visszaesésre számít idén. A turisztikai minisztérium pedig hatszázmillió euró bevételkieséssel számolt tavaly nyáron a külföldi vendégek eddig mintegy ötödét kitevő orosz turisták elmaradása miatt.
Borítókép: Nikosz Hrisztodulidisz volt külügyminiszter köszönti támogatóit, miután megnyerte a ciprusi elnökválasztás második fordulóját Nicosiában 2023. február 12-én. (Fotó: MTI/EPA/Katia Hrisztodulu)
