Vitek Jirinec és munkatársai 1979 és 2019 között az Amazonas érintetlen régiójában 77 faj több mint 11 ezer egyedét vizsgálták – miközben a régió éghajlati adatait is lejegyezték. Kiderült, hogy ez alatt az időszak alatt minden faj tömege csökkent, köztük olyan eltérő életmódot folytató madaraké is, mint a vörössapkás hangyászrigó és diadém-motmot. (A motmotok átlagos tömege például 133 grammról 127 grammra apadt.) Ez idő alatt a hőmérséklet és a csapadék is változékonyabbá vált. 

– A száraz évszak nagyon megterhelő a madaraknak. A madarak tömege a legnagyobb mértékben a meleg és száraz időszakok után csökkent, ami arra utal, hogy ezek az élőlények ezzel próbálják kivédeni a hőstresszt

 – mondta Jirinec. A vizsgált fajok közül a szárnyak hossza szintén nőtt 61 faj esetében, amit azzal magyaráznak, hogy a nagyobb testfelület hatékonyan növeli a hőleadást.

Ben Winger, az Ann Arbor-i Egyetem ornitológusa szerint „az éghajlatváltozás most történik, és olyan hatásai vannak, amelyekre nem is gondoltunk”. Winger a vándorló madaraknál tapasztalta a testméret csökkenését. Mivel ugyanazt a változást oly sok madárfaj esetén látni, úgy véli, általános jelenségről lehet szó. Az éghajlatváltozás lehet a felelős, de mivel a vándorló madarak sokféle körülményt tapasztaltak, más tényezőket sem lehet kizárni, például a kevesebb elérhető élelem szintén kisebb méretekhez vezethet, de mivel a nagyon eltérő étrendű madarak tömege is csökkent, valószínűleg egy minden szárnyasra egyformán ható általános tényező lehet a magyarázat – ez pedig a globális hőmérséklet-­emelkedés.

Hogy ezek az alak- és méretváltozások az éghajlatváltozáshoz való evolúciós alkalmazkodást jelentenek-e, továbbra sem világos. A kutatás ezért folytatódik.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: PEXELS)