A mikronóvák, noha rendkívül nagy energiájú események, csillagászati léptéken mérve mégis meglehetősen gyengék. Sokkal kisebbek, mint a csillagászok által már évszázadok óta ismert, nóváknak nevezett csillagrobbanások.Mindkét fajta robbanás fehér törpéken fordul elő, amik a csillagokból életük végén visszamaradó, Naphoz hasonló tömegű, ám csupán a Földhöz hasonló méretű csillagmaradványok.A kellően szoros kettős rendszerekben található fehér törpék képesek lehetnek anyagot, elsősorban hidrogént elszippantani a kísérőjükről. Ez a gázanyag a fehér törpe rendkívül forró felszínén időnként heves atommagfúziót indíthat be, amelyben a hidrogénatommagok robbanásszerűen egyesülnek héliummá. A nóvákban ez a termonukleáris robbanás a csillag egész felszínén egyszerre zajlik. Az ilyen robbanások az egész csillagra kiterjednek, és hetekig fényesen ragyognak– magyarázza a publikáció egyik társszerzője, Nathalie Degenaar, a hollandiai Amszterdami Egyetem csillagásza.

A mikronóvák is hasonló robbanások, ám kisebb léptékűek és gyorsabban lezajlanak, mindössze néhány óráig tartanak.Ezek erős mágneses térrel rendelkező fehér törpéken fordulhatnak elő, ahol az anyagáramlás a csillag mágneses pólusai felé összpontosul. Most először figyeltük meg, hogy a hidrogénfúzió lokálisan is bekövetkezhet. A fúzió üzemanyagát bizonyos fehér törpéken a mágneses erővonalak tartják kordában a mágneses pólusoknál. Ekkor a hidrogénfúzió csak a pólusokon zajlik– fejti ki Paul Groot, a hollandiai Radboud Egyetem csillagásza, szintén a tudományos közlemény társszerzője.Ekkor mintha kisebb hidrogénbombák robbannának, egy nóvarobbanás erejének mindössze egymilliomodával – innen a mikronóva elnevezés– teszi hozzá Groot. Noha a „mikro" előtag azt sugallja, mintha ezek jelentéktelen kis események volnának, ez ne tévesszen meg bennünket.Egy ilyen eseményben mintegy 20 trillió kg, vagyis hozzávetőleg 3,5 milliárd gízai nagy piramis tömegének megfelelő anyag semmisül meg.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)