Néhány kutatót évek óta foglalkoztatott az a kérdés, hogy miért és hogyan képesek a rénszarvasok erre a drámai változásra. Asztrofizikusra, idegtudósra és rénszarvasszemekre volt szükség ahhoz, hogy megértsék a jelenséget. – Amit találtunk, az egy igazán nagyszerű bio­lógiai mechanizmus, amely teljesen egyedi, bizarr és tökéletesen logikus – magyarázta a Nationalgeographic.com-on Glen Jeffery, a University College London idegtudósa, a jelenséget leíró tanulmány szerzője.

A téli szürkület legalább százezerszer halványabb, mint a nyári napfény, ám az állatoknak ilyenkor is látniuk és táplálkozniuk kell. Az egyik segítség a tapetum lucidum, azaz a retina mögött található fényvisszaverő réteg. (E réteg miatt világít kísértetiesen a macska vagy a mosómedve szeme éjszaka.) Az emlősök nagy többségénél zöldbe hajló aranyszínű a tükröző felület, és sosem változik a színe. Akkor miért kékül el télen a rénszarvas szeme? A válasz a fényelnyelés maximalizálásával függ össze.

A színváltozás okát feltáró kutatók rénszarvasszemeket boncoltak – hatalmas készletüket a skandináv bennszülöttektől, a lappoktól kapták. Kiderítették, hogy a rénszarvasszem fényvisszaverő rétege kis, folyadékban szuszpendált kollagénrostokból áll. A nyári, szokványos aranyszínű szem kollagénszálai lazán lebegtek a folyadékban, a réteg a vöröses fényt verte vissza a legjobban. A télen összegyűjtött, kék színű szemekben a kollagénrostok sokkal szorosabban álltak, megváltoztatva a felület szerkezetét, ami elsősorban a kék fényt verte vissza a retinára.