Mint immár tizennégy éve mindig, egy hónappal a budapesti atlétikai világbajnokság nagy kihívása előtt ezúttal is kevésbé feszült, mint edzőhe,  Suba László. Az elvégzett munka mennyisége és minősége miatt azonban egyiküknek sincs oka az aggodalomra. Ráadásul a bevált szereposztáson sem változtattak, ami azt jelenti, hogy mester dolga a munka, a versenyzés és a pihenés egyensúlyának kialakítása; a tavaly az itthon az Év sportolónőjének megválasztott tanítványának „csak” futnia kell, azaz a közösen meghatározott célokat megvalósítania a 100 méteres gátfutásban. Közös munkájukat idén mégsem lehet szokványosnak vagy rutinszerűnek nevezni, mert van egy új és örvendetes komponens a képletben. Ami nem más, mint a hazai pálya előnye, a magyar szurkolótábor várhatóan, vagy inkább elvárhatóan fergeteges biztatása. Másfél évtizedes közös törekvéseik így a hazai rendezésű világbajnokságon csúcsosodhatnak ki, erőt adva újabb feladatok megoldásához is.

Kozák: A velem született optimizmusom és a céltudatosságom visz előre

Kozák Lucának és Suba Lászlónak is voltak már külön-külön és együtt is nehéz időszakai, amelyeken a kölcsönös bizalom és a munkába vetett hitük segítette át őket.

– Laci bácsi sokkal többet aggódik nálam, rossz a kedve és ráncolja a homlokát, ha nem megfelelőek a felkészülés feltételei, de akkor is, ha sérülés akadályozza a teljes értékű munkámat – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Kozák Luca, akinek számára a szakmai és emberi csúcsot a tavalyi müncheni Európa-bajnokságon országos csúcsjavítással kiérdemelt második helye jelentette, a keserű csalódást pedig a tokiói olimpia, ahol az elődöntőben egyensúlyát veszítve elesett, így nem ért a célba. – Az edzőmmel szemben, de soha nem ellene, engem a velem született optimizmusom és a céltudatosságom visz előre, ahogy legutóbb az országos bajnokságot megelőzően is, amikor 12,77 másodpercnél jobb időt céloztam meg, és 12,72-vel, az idei legjobbammal sikerült győzni. (Ami egyúttal olimpiai kvótát is ért – a szerk.)

Sűrű mezőny gyülekezik, de lehet, hogy éppen a favorit nélkül

Kozák Luca szerint összehasonlíthatatlanul erősebb mezőny lesz a budapesti világbajnokságnak otthont adó Nemzeti Atlétikai központban annál, mint amelyből a tavalyi, müncheni kontinensbajnokságon nagyot küzdve ezüstérmesként került ki.

– Még a sűrű szó sem fejezi ki hűen annak a társaságnak az erősségét, amelynek tagjaként a lehető legjobbat szeretném kihozni magamból. Tisztában vagyok azzal, hogy a csúcsformát idén is országos csúcsjavítással kell demonstrálnom, aztán, hogy ebből milyen helyezésre futja, azt sokan kérdezik tőlem, de egyelőre magam sem tudom a választ. Támpontok persze akadnak. Az aktuális világrangsor hatodik helyezettjét mindössze hat századmásodperc választja el a 12,31 másodperces idővel az első helyen álló Puerto Ricó-i Camacho-Quinntől, aztán következnek a 12,40 körüli időt futók, utánuk meg egy újabb bolyban a 12,50-esek csoportja. Tavaly Münchenben 12,69 másodperces országos rekorddal jutottam a döntőbe, ahol csúcsbeállítással lettem második. Ebből is az a tanulság, hogy a budapesti világbajnokságon tényleg nagy szükségem lesz az egyéni legjobbam túlszárnyalására. Az esélyeimen aligha fog sokat változtatni, ha a világcsúcstartó és világbajnoki címvédő nigériai Tobi Amusant a holléti nyilatkozatával kapcsolatos mulasztása miatt valójában eltiltják, ezért nem is jöhet Budapestre.