A napokban nagy sajtónyilvánosságot kapott, hogy a Spar tulajdonosai panaszt nyújtottak be Magyarország ellen a kormány által 2022-ben bevezetett különadó diszkriminatív mivolta miatt. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói elvégezték a három legnagyobb kiskereskedelmi lánc gazdasági értékelését annak érdekében, hogy objektíven megítélhetővé váljon, valóban kizárólag a különadónak köszönhető-e a Spar nehéz helyzete.
A Spar egyre inkább alulmarad a piaci versenyben
A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelemi üzletág három legnagyobb szereplője a Lidl, a Tesco és a Spar. Utóbbi 2018-ben még 523,4 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el, 2022-re pedig már 766,2 milliárd forintra növelte árbevételét, amely öt év alatt 46 százalékos növekedésnek felel meg. Ugyanezen időszakban a legnagyobb hazai kiskereskedelmi üzletláncnak, a Lidlnek az árbevétele több mint kétszeresére növekedett: 445,1 milliárd forintról 973,5 milliárd forintra. A harmadik legnagyobb lánc, a Tesco árbevételének növekedési üteme (16 százalék) szintén messze elmarad a piacvezetőtől.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árbevétel növekedési üteme alapján nemcsak a Spar, de a Tesco is alulmaradt a Lidllel szemben, a piaci verseny elvesztését azonban csak a Spar magyarázta a kormány gazdaságpolitikájával.
A Spar a bevételarányos nyereség tekintetében is leszakadt a versenytársaitól
A Spar ügyvezető igazgatójának, Heiszler Gabriellának a nyilatkozata szerint „az iparágban, a hozzánk hasonló kereskedőknél két-három százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség”. A vizsgált időszak alatt a Spar bevételarányos nyereségessége folyamatosan romlott: míg 2018-ban a 3,8 százalékos eredményükkel még a vállalat ügyvezető igazgatójának mércéjét is megugrották, addig 2022-ben –1,7 százalékos eredményükkel már saját elvárásaikat is messze alulteljesítették. Mindeközben versenytársaik pontosan ugyanabban a gazdasági környezetben is teljesítették ezen elvárást: a Lidl esetén a mutató értéke a 2022-es évben 2,6 százalék, míg a Tesco esetén 2,7 százalék volt.
Így bizonyosan nem igaz az az állítás, miszerint a Spar profitabilitásának romlását csak és kizárólag a különadó okozza, hiszen az már 2020-ban – a különadó bevezetését megelőzően – is ezen iparági elvárt érték alatt volt, és 2018 óta folyamatosan romlott.
