– A megkerülhetetlen igazság, hogy amikor hétfőn az Egyesült Államok és Oroszország asztalhoz ülnek Genfben, hogy az európai biztonságról és Ukrajnáról tárgyaljanak, az európaiak nem lesznek ott. Majd amikor szerdán a NATO ül asztalhoz az oroszokkal, az Európai Unió mint szervezet ott sem képviseli magát, hiába huszonegy tagállama is része a katonai blokknak
– az amerikai The New York Times hétfői számában így vezette fel az orosz–amerikai tárgyalásokat Ukrajnáról. A lap elemzőket idézve arról írt: noha az uniós motorállamok, Németország és Franciaország a NATO-nak is tagjai, és maguk is bilaterálisan egyeztetnek Moszkvával, „kínosan egyértelmű", hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO-t és az EU-t is az amerikai érdekek és döntések alárendeltjének tartja.
Az uniós ügyekben irányadó Politico hétfői számában ugyancsak kritikus volt az EU „mellőzésével” kapcsolatosan. Brüsszeli diplomatákra hivatkozva arról cikkeztek, hogy a genfi tárgyalási forduló és annak előzményei a brüsszeli intézményekben is nemtetszést váltottak ki. – Ott kellene ülnünk a tárgyalóasztalnál. Jelentős szerepünk kellene hogy legyen az egyeztetéseken – idéztek nevük elhallgatását kérő diplomatákat, akik
a Joe Biden vezette adminisztráció és az EU közelmúltbeli nézeteltéréseire is emlékeztettek, nevezetesen a kudarcos afganisztáni kivonulás és az AUKUS-botrány kapcsán.
Utóbbi során Ausztrália a brit–amerikai–ausztrál védelmi és biztonsági partnerség (AUKUS) miatt felmondott egy szerződést francia tengeralattjárók vásárlásáról, helyette pedig nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárók beszerzéséről állapodott meg az Egyesült Államokkal, felháborodást váltva ki Párizsban. Egyébként a The New York Times is megjegyzi: az európai partnerek nem igazán tudhatják, hogy mire számítsanak Joe Bidentől. – Tarthatnak tőle, hogy az amerikai elnök a novemberi félidős választásokat követően jócskán meggyengül, ami Donald Trump 2024-es visszatérésének is megágyazhat – írták.
A tét a stratégiai autonómia
A teljes képhez tartozik, hogy Washington részéről ígéretet tettek rá, hogy az unió vezetését folyamatosan képben tartják a biztonságpolitikai kérdésekben. Ennek ellenére épp Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője fakadt ki múlt héten Ukrajnában járva, mondván: az EU és Ukrajna részvétele nélkül nem lehet Európa biztonságáról tárgyalni. A sajtóban is nagy visszhangot kapott az uniós külügyér kijelentése, miszerint „nincs itt az ideje az új Jaltának”– a nagyhatalmak tehát nem oszthatják fel újra Európát befolyási övezeteikre.
Az orosz csapatösszevonás az ukrán határon Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Emmauel Macron, az EU Tanácsát jelenleg elnöklő Franciaország vezetőjének múlt pénteki sajtótájékoztatóján is téma volt. Itt mindkét vezető nyomatékosította, hogy Európa nélkül nem lehet megoldani az ukrán válságot. Macron az Oroszországgal való tárgyalások szükségességére hívta fel a figyelmet, emellett pedig hangsúlyozta, hogy az európai védelem megerősítése az önálló lépések, saját elképzelések meglétét is jelenti. A francia EU-elnökség egyik prioritása a közös védelmi kapacitás megteremtése, illetve az EU stratégiai autonómiájának kiépítése. A párizsi elképzelések szerint a blokk utóbbin keresztül érvényesíthetné diplomáciai, biztonsági és gazdasági érdekeit. Mint arra a lapok emlékeztetnek, az ukrán helyzet megoldása és az EU előtt álló geopolitikai kihívások – a francia elnökválasztás szempontjából is fontos – francia EU-elnökség magját adhatják.
Brüsszel és Bécs következnek. A hétfői genfi egyeztetéseket követően szerdán a NATO–Oroszország Tanács ül össze Brüsszelben, amit az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és Oroszország csütörtöki tárgyalásai követnek. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn hivatalában fogadta Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettest, majd újságíróknak arról beszélt: egy Ukrajnával szembeni bármifajta agressziónak magas politikai és gazdasági ára lesz. A diplomata ugyanakkor pozitívumként említette, hogy Oroszország készen áll asztalhoz ülni és elkötelezni magát a párbeszéd mellett. − Meg fogjuk hallgatni Oroszország aggályait, de érdemi párbeszédet kell folytatni Oroszország tevékenységeiről is − szögezte le Stoltenberg. Lapunk írt róla: múlt pénteken a NATO-tagállamok külügyminiszterei rendkívüli videóértekezletet tartottak az ukrán válságról, amelynek margóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy az ismételten összehívott NATO–Oroszország Tanács ülésén Magyarországot a nagykövet helyett külügyi államtitkár fogja képviselni − ezzel is világossá kívánják tenni a találkozó jelentőségét.
Borítókép: Ursula von der Leyen és Joe Biden (Forrás: Reuters)
