A több évtizedes szankciós múlt

Irán egészen az orosz–ukrán háború 2022 februári kirobbanásáig a világ legszankcionáltabb országa volt: az első intézkedést közel 45 évvel ezelőtt, 1979 novemberében az Egyesült Államok vezette be, miután iráni diákok megtámadták a teheráni amerikai nagykövetséget, több diplomatát túszul ejtve. A washingtoni döntés értelmében megtiltották az iráni termékek behozatalát az Egyesült Államokba, és mintegy 12 milliárd dollár értékű iráni vagyont fagyasztottak be.

Irán katonai képességeinek a szankcionálása az 1990-es években kezdődött meg: 1992-ben az Egyesült elfogadta az Irán–Irak nonproliferációs törvényt, melynek értelmében nem lehet átadni semmilyen terméket vagy technológiát, melyek esetében felmerül, hogy hozzájárul a két ország vegyi, biológiai, nukleáris vagy más katonai fejlesztéseihez. A 2000-es években pedig még nagyobb méreteket öltöttek az Irán-ellenes intézkedések, melyek már Teherán nukleáris programjaira is kiterjedtek: 2006-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szankciókat vezetett be Irán nukleáris vonatkozású termékek és technológiák kereskedelmére, valamint befagyasztotta a nukleáris tevékenységben részt vevő személyek és vállalatok vagyonát. 2007-ben az ENSZ BT, tovább szigorítva az intézkedéseket, betiltotta Irán minden fegyverexportját. Nem sokkal később az Egyesült Államok újabb intézkedéseket vetett ki Teheránra.

A tilalmat egyúttal a nukleáris képességű ballisztikus rakéták tesztelésére is kiterjesztették. 2012-ben lépett életbe az iráni olajexportra vonatkozó uniós tilalom. Az intézkedések egy része mára már hatályát vesztette, 2020 októberében lejárt az ENSZ-fegyverembargó is, mely egyúttal lehetővé tette, hogy Teherán újra vásároljon külföldi katonai felszereléseket.

Nem működtek a szankciók Irán ellen

Noha az elmúlt közel 45 évben sorra vezették be a szankciókat Irán ellen, mégsem sikerült olyan mértékben visszafogni az ország fejlődését, ahogyan azt a nemzetközi közösség szerette volna. Különösen a katonai fejlesztéseket nem sikerült érdemben megfékezni. – Iránnak egy teljesen belső gyártású, részben persze technológiát külföldről legálisan vagy nem legálisan beszerző hadiipara van, amelyre semmifajta szankció nem fog hatni – szögezte le Sárközy Miklós, aki szerint mindegy, hogy a nukleáris programra, a ballisztikus rakétaprogramra vagy a dróniparra vetik ki az intézkedéseket.

A szakértő egyúttal arra is rámutatott, az orosz–iráni együttműködésre sem igazán lesznek hatással a szankciók: „valószínűleg az oroszok továbbra is el fognak adni Iránnak légvédelmi eszközöket, hiszen Irán rendkívüli mennyiségű drónnal támogatja Oroszországot” – tette hozzá.

Noha egyértelműen látni, az elmúlt több mint négy évtizedben látott szankciós politika nem sok sikerre vezetett, Irán április 13-i Izrael elleni támadása után a nemzetközi közösség újabb intézkedéseket vezetne be. Hétfőn az uniós országok abban állapodtak meg, szankciókkal fogják korlátozni a pilóta nélküli eszközök, drónok, valamint ballisztikus rakéták gyártásához használt, az Európai Unió területén előállított alkatrészek kivitelét. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a héten közölte, az intézkedések egyúttal az Irán által támogatott milíciákat is célozzák, kiterjesztve az egész Közel-Keletre, valamint a vörös-tengeri régióra.

Csak lassítják a szankciók a gazdasági növekedést

Sárközy Miklóst arról is kérdeztük, Iránban mit gondolnak a szankciókról, mit ír róluk a helyi sajtó. – Az iráni sajtó általában véve lebecsüli, jelentéktelennek, politikailag motivált támadásnak nevezi ezeket a szankciókat – fogalmazott. A szakértő arra is rámutatott, hogy miközben éveken át mindenki azzal volt elfoglalva, az iráni atomprogram milyen kihívásokat jelent a Közel-Kelettel kapcsolatban, addig senki nem foglalkozott a dróniparával. – 2011-ben az irániak leszedtek egy amerikai kémdrónt, és nem adták vissza. Erre a hírre senki nem kapta fel a fejét – magyarázta.

– mutatott rá Sárközy Miklós.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy a szankciók legfeljebb csak némileg tudják lassítani a gazdasági növekedést, de Irán végül mindig eléri céljait.

Újabb háború fenyeget?

Az Izrael és Irán közötti konfliktus még hónap elején lángolt fel újra: április elsején Irán damaszkuszi konzulátusát érte támadás, melyben a Forradalmi Gárda két magas rangú tagja is életét vesztette. Noha Izrael nem vállalta magára a támadást, Teherán Izraelt tette felelőssé, és április 13-án, szombat éjszaka mintegy 300 drónból és rakétából álló támadást indított. Az akciót követően Izraelben folyamatosan egyeztetések következtek, végül április 19-én, pénteken válaszoltak a perzsa országnak: Iszfahán körzetét érték a támadások, noha iráni híradások szerint nem voltak sikeresek.

Sárközy Miklóst arról is kérdeztük, kell-e újabb háborúra számítani a térségben.

Noha a nyugati sajtóban főként arról cikkeztek, hogy az iráni rakéták nem értek földet Izraelben, a szakértő a BBC brit közszolgálati média (amely aligha vádolható az iráni rendszer támogatásával) perzsa nyelvű ágának elemzését ismertetve elmondta, vannak olyan helyek, ahol látni az iráni lövedékek becsapódásának nyomát. Ilyen például a Nevatim bázis a Negev-sivatagban, valamint a Hermon hírszerző bázis a Golán-fennsíkon.

Hozzátette: mind olyan célpontok voltak, ahonnan az irániak szerint a damaszkuszi támadást irányították. „Ez azt jelenti, hogy Irán valóban bosszút állt, hiszen pontosan azokat a helyeket lőtte és találta el, amelyek nagy valószínűséggel részt vehettek az iráni konzulátus elleni akcióban” – mutatott rá Sárközy Miklós. A szakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, az izraeli válaszcsapás szintén egy stratégiai pontot ért, Iszfahán közelében ugyanis fontos légibázis van.

– szögezte le.

Sárközy Miklós arról is beszélt, hogy a Forradalmi Gárda egyik parancsnoka belengette, átgondolják a nukleáris stratégiát. A szakértő szerint elsősorban olyan fejleményekre lehet számítani, mint például az Irán által támogatott milíciák légvédelmi eszközökkel történő felszerelése. – Ezáltal a jobban sebezhető szíriai, iraki és jemeni szövetségesek is kapnak az iráni technológiából – emelte ki.

Borítókép: Irán első hiperszonikus rakétájának modelljét viszik iráni férfiak azon a felvonuláson, melyen az Izrael elleni támadást ünneplik Teheránban 2024. április 15-én (Fotó: AFP/NurPhoto/Morteza Nikoubazl)